desztinatárius jelentése
levél vagy küldemény címzettje, átvevője
német Destinatär ← francia destinataire ‘ua.’ ← latin destinare, destinatum ‘meghatároz, kitűz’: de- ‘el, meg’ | *stanare ‘állít’ ← stare ‘áll’
További hasznos idegen szavak
biológia élőlények alkalmazkodása a meglévő vagy változó új életfeltételekhez
irodalom, színház, filmművészet más műfajra való alkalmazás, átigazítás
latin adaptatio ‘ua.’, lásd még: adaptál
A desztinatárius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
informatika két eltérő jelcsoport (pl. kép és hang) egyidejű vételét lehetővé tévő, a kettőt folyamatosan szétválasztó berendezés
angol , ‘ua.’, lásd még: diplex
főnév lírai költő
melléknév lírai
latin lyricus ‘ua.’, lásd még: líra1
öltözködés kötött kabátka csecsemőnek
öltözködés bő női blúz
öltözködés mellényszerű női alsóruha
bajor-osztrák kicsinyítő képzős reckl, röckl ‘ua.’ ← német Rock ‘kabát, szoknya’
növénytan ördögcérna, liláspiros virágú sövénycserje
tudományos latin , ‘ua.’, eredetileg ‘keresztfonal, szál’
melléknév filozófia, vallás a gnoszticizmussal kapcsolatos
főnév e tan híve, hirdetője
tudományos latin gnosticus ‘ua.’, lásd még: gnoszticizmus
lélektan kóros lelki alkatú személy, aki képtelen a társadalomba beilleszkedni
lásd még: szocio- (a pszichopata és hasonló szavak mintájára)
kémia kisebb, főleg mikroszkopikus gombák által termelt mérgező, a szervezetet károsító anyagcseretermék
tudományos latin mycotoxin ‘ua.’: görög mükész ‘gomba’ | lásd még: toxin
történelem előkelő, vagyonos görög az oszmán birodalom nagy városaiban, főleg Isztambulban
újkori latin phanariota ← újgörög fanariotisz ‘ua.’ ← Fanar (ma Fener ) ‘főleg görögök lakta isztambuli városrész’
orvosi kényszerképzet, rögeszme, megszállottság
tudományos latin obsessio ‘ua.’, eredetileg ‘ostromzár, megszállás’ ← obsidere, obsessum , lásd még: obsidio
bizalmas maró, csípős, rosszmájú
német bissig ‘harapós’ ← Biss ‘harapás’ ← beissen ‘harap’
lásd még: passzer , piszlicsár